Milyen energetikai követelmény vonatkozik új házra?

Melyik jogszabály szabja meg az energetikai követelményeket?

Az épületek energetikai jellemzőit ma a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet határozza meg. Ez 2023. november 1-jétől váltotta fel a korábbi 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet, és az azóta indult ügyekben ez az irányadó. A neten fellelhető magyarázatok és számolótáblák jelentős része még mindig a régi rendeletre hivatkozik.

Az épületenergetikai szabályozás 2023-ban cserélődött ki. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet helyébe 2023. november 1-jétől a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet lépett. (Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, 2026. augusztus.)

Ennek két gyakorlati következménye van.

Az egyik, hogy a fórumokon és blogokon keringő magyarázatok nagy része elavult. Ha egy leírás a TNM rendelet mellékleteire hivatkozik, akkor a 2023. október 31. előtti állapotot írja le.

A másik, hogy nem csak a számok változtak, hanem a számítás módszertana is. Az összesített energetikai jellemző megmaradt, de mellé a rendelet a teljes életcikluson alapuló fajlagos szén-dioxid-kibocsátás felső határát is beemelte az új épületek követelményszintjébe. (Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, a 9/2023. ÉKM rendelet indokolása, 2026. augusztus.)

Az építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2026 januárjában újra módosultak, ezért konkrét ügyben mindig a hatályos szöveget érdemes megnézni, nem egy összefoglalót. (Forrás: Magyar Építész Kamara, ÉKM tájékoztató, 2026. január 8.)

Ez a cikk a szabályozás szerkezetét mutatja be, nem helyettesíti a konkrét épületre készülő energetikai számítást. A követelményértékeket minden esetben a hatályos rendelet mellékleteiből kell kiolvasni.

Miből áll össze a követelmény?

A követelmény nem egyetlen szám, hanem egymásra épülő szintek sorozata. Külön követelmény vonatkozik az egyes határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjére, az épület egészének fajlagos hőveszteségére, az összesített energetikai jellemzőre, és az új épületeknél a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra. Mind a négynek egyszerre kell teljesülnie.

A szintek egymásra épülnek, és nem helyettesítik egymást. Itt keletkezik a legtöbb félreértés.

Az első szint az egyes szerkezetekre vonatkozik. A falra, a tetőre, az aljzatra és a nyílászárókra külön hőátbocsátási követelményérték érvényes.

A második szint az épület egészét nézi. Itt a szerkezetek már együtt szerepelnek, a burok és a térfogat arányával súlyozva.

A harmadik szint az összesített energetikai jellemző, amely a fűtés, a melegvíz, a szellőzés és a gépészet primerenergia-igényét fogja össze.

A negyedik szint az új épületek fajlagos szén-dioxid-kibocsátása.

Egy jól szigetelt fal önmagában tehát nem elég. Ha a nyílászárók aránya vagy a gépészet rossz, az épület a harmadik szinten elbukik, hiába teljesíti az elsőt.

A konkrét követelményértékeket a rendelet mellékletei tartalmazzák, és épületfüggőek. Ezért érdemes gyanakodni, ha egy weboldal egyetlen számot közöl követelményként anélkül, hogy megmondaná, melyik szintre és a rendelet melyik változatára vonatkozik.

Forrás: 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, Nemzeti Jogszabálytár, 2026. augusztus. A táblázat a követelményszintek logikáját rendezi, a konkrét értékeket a rendelet mellékletei adják meg.

Mikor és mivel kell igazolni a megfelelést?

A megfelelést az épületenergetikai tanúsítvány igazolja. Az Építésügyi portál tájékoztatása szerint 2016. január 1-je óta a használatbavétel feltétele, hogy az épületre hiteles tanúsítvány készüljön. A tanúsítvány így nem záró formalitás, hanem az a pont, ahol kiderül, teljesült-e a követelmény.

A sorrend az, ami sokakat meglep. A tanúsítvány a folyamat végén készül, a követelményt viszont a tervezés elején kell megcélozni.

2016. január 1-je óta a használatbavételhez hiteles épületenergetikai tanúsítvány kell. (Forrás: Építésügyi portál, 2026. augusztus.)

Ha a ház a számítás szerint nem éri el a szintet, a probléma akkor derül ki, amikor a szerkezet már áll. Ekkor már csak a drága javítás marad: vastagabb utólagos szigetelés, jobb nyílászáró, nagyobb gépészet.

Ezért készül energetikai számítás már a tervezési fázisban. A kiviteli dokumentációnak is része, de a döntéseket ennél jóval korábban, a tömegformálásnál kell meghozni.

Az energetikai tanúsítás részletes szabályait az Építésügyi portál teszi közzé. (Forrás: Építésügyi portál, Az energetikai tanúsításról részletesen, 2026. augusztus.)

Elég napelemet tenni a tetőre?

Nem. A 9/2023. ÉKM rendelet indokolása szerint az új épületek közel nulla energiaigény követelményszintjeként a kötelező megújuló energia részarány előírása megszűnt, helyét a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határa vette át. A megújuló forrás továbbra is segít, de már nem önálló kipipálandó feltétel, hanem egy eszköz a korlát teljesítésére.

Ez a szabályozás egyik legkevésbé ismert változása, pedig a tervezői döntéseket közvetlenül érinti.

A korábbi logika egyszerű volt. Az épület energiaigényének meghatározott hányadát megújuló forrásból kellett fedezni, a kérdés pedig az volt, mennyi napelem kerül a tetőre.

Az új logika más. A rendelet indokolása szerint a kötelező megújuló részarány előírása megszűnt, és helyette a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határa jelent meg követelményként. (Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, a 9/2023. ÉKM rendelet indokolása, 2026. augusztus.)

A gyakorlati különbség a mozgástérben van. Ha a korlát a kibocsátáson van, akkor több úton is teljesíthető: kisebb energiaigényű burokkal, más hőforrással, vagy megújulóval. Az indokolás kifejezetten a rugalmasságot jelöli meg célként, és a súlyozó tényezőkön keresztül a hulladékhőből vagy kapcsolt energiából származó hatékony távhőt is egyenértékűvé teszi a megújulóval.

Ez rossz hír annak, aki a napelemet a gyenge burok kompenzálására szánta. A kibocsátási korlát az energiaigényt is bünteti, nem csak az energiahordozót.

Mely tervezői döntések mozdítják a számot?

A legnagyobb mozgást a geometria adja, nem a beépített termék. Az épület tömege és burokfelülete, a nyílászárók aránya és tájolása, a hőhidak kezelése és a légtömörség együtt döntik el az energiaigényt. A hőforrás megválasztása csak ezután következik. Fordított sorrendben a számítás drágán jön ki.

A sorrend számít, mert a korai döntések olcsók, a késeiek drágák.

A tömeg és a burokfelület. Azonos hasznos alapterület mellett a tagolt, sok kiugrással formált ház burka nagyobb, mint a kompakt tömegé. Nagyobb burok több hőveszteség. Ez tisztán geometria, anyagválasztás nélkül is igaz.

A nyílászárók aránya és tájolása. Az üvegezés egyszerre veszteség és nyereség. A déli irány télen nyereséget hoz, az északi többnyire csak veszteséget. A nagy északi üvegfelület látványos, a számításban viszont drágán jelenik meg.

A hőhidak. Az erkélylemez, a lábazat és a nyílászáró beépítési síkja a csomópontokon dől el. Ezek a részletek a kiviteli tervben készülnek el, nem a látványterven.

A légtömörség. Nem szigetelés kérdése, hanem a rétegrend folytonosságáé és a kivitelezés pontosságáé.

A hőforrás és a gépészet. Ez mozdítja az összesített jellemzőt és a kibocsátást, de a burok gyengeségét csak korlátozottan tudja kiváltani.

A táblázat a tervezési gyakorlatot rendezi a rendelet követelményszintjeihez. A hatások mértéke épületfüggő, azt a konkrét energetikai számítás adja meg.

Hol ér véget a követelmény, és hol kezdődik a passzívház?

A rendelet alsó korlátot húz, a passzívház önkéntes szint. A jogszabályi követelmény azt mondja meg, mi alatt nem vehető használatba új lakóépület. A passzívház ennél lényegesen szigorúbb, önálló minősítési rendszerrel, és teljesítése nem hatósági feltétel. A kettőt gyakran összekeverik, pedig más a szerepük.

A két szint viszonya egyszerű, ha egyszer kimondjuk.

A jogszabályi követelmény kötelező minimum. Alatta nem lehet új lakóépületet használatba venni.

A passzívház önként vállalt, szigorúbb szint, saját minősítési rendszerrel. Nem a hatóság kéri, hanem az építtető választja.

A gyakorlati kérdés tehát nem az, melyik a jobb, hanem hogy hol van a megtérülési határ az adott telken és az adott költségkereten. Erről külön írásban vettük végig a passzívházzal kapcsolatos tévhiteket.

Gyakran a kettő közötti sáv a helyes válasz: a kötelezőnél lényegesen jobb burok, passzívház-minősítés nélkül. Ezt a telek, a tájolás és a tervezett bennlakási idő dönti el, nem az elv.

Mit tesz hozzá, ha a számítás a tervezéssel együtt fut?

Az energetikai számítás akkor hasznos, ha a tervezési döntésekkel egy időben készül. Ha csak a kész terv ellenőrzésére szolgál, akkor jelzi a hibát, de olcsón már nem tud javítani rajta. A számítást ezért érdemes a tömegformálás fázisában először lefuttatni, nem az engedélyezési dokumentáció összeállításakor.

Az atelierR design studio 2016 óta működő budapesti építésziroda, amely a koncepciótól az engedélyezési és kiviteli terveken át a belsőépítészetig viszi végig a családi házakat, és külön szolgáltatásként foglalkozik passzívház tervezéssel is.

A mechanizmus a visszacsatolás időzítése. Ha az energetikai számítás a vázlatterv mellett fut, akkor a tömeg és az üvegezés aránya még szabadon mozog, és a javítás egy rajzi döntés.

Ha a számítás az engedélyezési dokumentáció végén készül, akkor a geometria már rögzült. Ilyenkor csak a rétegrend és a gépészet marad, vagyis a drágább eszközök.

Néha viszont nem érdemes minket hívni. Ha a terv kész és jóváhagyott, és csak a tanúsítvány hiányzik, akkor jogosultsággal rendelkező energetikai tanúsítót kell keresni, nem építészirodát. A mi szerepünknek ott van értéke, ahol a geometria még alakítható, vagyis az építészeti tervezés elején.

GYIK

Melyik rendelet vonatkozik a ma induló tervezésre?

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, amely 2023. november 1-jétől váltotta a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet. Konkrét ügyben mindig a hatályos szöveget kell megnézni.

Kötelező-e napelemet tenni az új házra?

A rendelet indokolása szerint a kötelező megújuló részarány előírása megszűnt, helyét a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás felső határa vette át. A megújuló forrás így eszköz, nem önálló feltétel.

Mikorra kell elkészülnie az energetikai tanúsítványnak?

A használatbavételhez. Az Építésügyi portál tájékoztatása szerint 2016. január 1-je óta ez a használatbavétel feltétele.

Felújításnál ugyanez a követelmény?

Nem automatikusan. A követelmények eltérnek aszerint, hogy új épületről vagy meglévő épület korszerűsítéséről van szó, ezért a besorolást a tervezés elején kell tisztázni.

Ki készíti az energetikai számítást?

A tervezés során a tervező vagy az általa bevont energetikai szakértő. A használatbavételhez szükséges tanúsítványt jogosultsággal rendelkező tanúsító állítja ki.

Lehet-e utólag javítani, ha a számítás nem jön ki?

Lehet, de a geometria rögzülése után csak a rétegrend, a nyílászáró és a gépészet marad. Ezek drágábbak, mint egy korai tömegmódosítás.

Összefoglalás

• Az új épületek energetikai követelményeit a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet határozza meg, amely 2023. november 1-jétől váltotta a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet.
• A követelmény négy szintből áll: szerkezetenkénti hőátbocsátás, fajlagos hőveszteség, összesített energetikai jellemző, és új épületeknél fajlagos szén-dioxid-kibocsátás.
• A rendelet indokolása szerint a kötelező megújuló részarány helyét a kibocsátás kötelező felső határa vette át.
• A megfelelést az energetikai tanúsítvány igazolja, amely 2016. január 1-je óta a használatbavétel feltétele.
• A számot elsősorban a geometria mozdítja: a tömeg, az üvegezés aránya és tájolása, a hőhidak és a légtömörség.
• A jogszabályi szint alsó korlát, a passzívház önkéntes, szigorúbb szint.

Ha most tartasz a telek és a tömeg közötti döntésnél, küldd el a telek helyrajzi számát és a tervezett alapterületet. Egy rövid konzultáción végigvesszük, milyen tömeg és üvegezési arány mellett jön ki az energetikai szint drága utólagos kompenzálás nélkül.