Az energetikai tanúsítvány 2026-ban öt évig hatályos. A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése egyetlen mondatban rendezi a kérdést: a tanúsítvány öt évig hatályos. A tízéves időtartam a rendelet egy korábbi időállapotában szerepelt. Aki régebbi tájékoztatót olvas, jó eséllyel még azzal a számmal találkozik.
A tévedésnek van egy második forrása is. Ugyanennek a rendeletnek a 9. § (3) bekezdése szerint a tanúsító a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi a dokumentumot. Ez a tíz év a tanúsító iratmegőrzési kötelezettsége, nem az okirat hatálya.
Ez a cikk a Nemzeti Jogszabálytár hatályos szövegét és a KSH 2025 novemberében közzétett becslését veszi alapul. Az atelierR design studio budapesti építész stúdióként az engedélyezési tervtől a kiviteli terven át a tervezői művezetésig viszi a projektet, így az energetikai számítás nálunk tervezési kérdés, nem az átadás előtti hajrá része.
Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint öt évig hatályos. A határidő a kiállítástól számít, nem a felhasználástól. A korábbi tíz év a rendelet 2020. augusztusi időállapotából maradt fenn, a hatályos szövegben pedig már csak a tanúsító tízéves iratmegőrzési kötelezettségét jelöli a 9. § (3) bekezdés.
A különbség a gyakorlatban egy eladáson vagy egy bérbeadáson múlik. Egy 2021-ben kiállított tanúsítvány a régi szabály szerint 2031-ig szólt volna, a hatályos szöveg szerint viszont már nem használható fel. Aki tíz évre tervezett, egy ingatlanügylet kellős közepén szembesül vele.
A 9. § (3) bekezdés tíz éve nem a tulajdonost védi, hanem a tanúsítót kötelezi: a megbízónak történő átadástól számított tíz évig meg kell őriznie a tanúsítványt és a mögötte álló számítást. Ez utólagos ellenőrzés céljából hasznos, az ingatlan eladásakor viszont nem pótolja a hatályos okiratot.
A hatályos jogszabályszöveg a Nemzeti Jogszabálytárban bárki számára ingyenesen olvasható, és a rendelet korábbi időállapotai is elérhetők ugyanott. (Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, 2026. november.)
| Kérdés | Mit mond a hatályos szöveg | Hol szerepel |
|---|---|---|
| A tanúsítvány hatálya | Öt év | 8. § (1) bekezdés |
| Követelmény vagy módszer változása után | A korábbi tanúsítvány eladáshoz vagy bérbeadáshoz a változást követő 60. napig használható fel | 8. § (2) bekezdés |
| A tanúsító iratmegőrzése | Tíz év az átadástól számítva | 9. § (3) bekezdés |
| Korábbi időállapot, 2020. augusztus | Tíz év | 8. § (1) bekezdés, 2020. augusztus 13-i időállapot |
Mikor kötelező energetikai tanúsítvány?
A 176/2008. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése három fő esetet nevez meg: új épület építése, meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, valamint bérbeadása. Negyedikként ide tartozik az 500 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű, hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület. Tanúsítvány csak akkor kell, ha az épület nem rendelkezik hatályos tanúsítvánnyal.
Új épületnél a 3. § (2) bekezdés szerint az építtető gondoskodik a tanúsítvány elkészíttetéséről, mégpedig a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően. Nem a kivitelező és nem is a tervező kötelezettsége, hanem az építtetőé. A beköltözést lezáró iratokat a használatbavételi engedélyhez szükséges dokumentumokról szóló írásunk veszi végig.
Eladásnál és bérbeadásnál a kötelezettség a szerződéskötéshez kapcsolódik, és a tanúsítvány megrendelése az eladó vagy a bérbeadó dolga. A vevő vagy a bérlő oldaláról nézve a hiánya kérdés, nem akadály: pótolható, de időbe telik, és a szerződéskötés előtt kell rendeznie annak, akit a kötelezettség terhel.
Vásárlói oldalon a tanúsítvány egy adat a sok közül, és önmagában nem helyettesíti a műszaki átvizsgálást. Hogy mit érdemes még megnézni, azt a használt ház vásárlása előtti vizsgálatokról szóló cikkünk tekinti át. (Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, 2026. november.)
Mely épületre nem kell energetikai tanúsítvány?
A rendelet 1. § (2) bekezdése hat kivételt sorol fel. Nem terjed ki a hatálya az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épületre, az évente négy hónapnál rövidebb használatra szánt, lakhatás és pihenés céljára használt épületre, a legfeljebb két évi használatra szánt felvonulási épületre, a hitéleti célra használt épületre, bizonyos alacsony energiaigényű mezőgazdasági épületre, valamint a megadott belső hőnyereség fölötti műhelyre.
A felsorolásból hiányzik két eset, és mindkettő gyakori félreértés. A műemlék nem szerepel a kivételek között: az 1. § (2) bekezdés hat pontja között nincs műemléki vagy helyi védettségre hivatkozó kivétel. Védett épületnél tehát a tanúsítvány ugyanúgy elkészítendő.
A másik az 50 négyzetméteres határ. A kivétel két feltételt köt össze: az épület legyen önálló, és ne csatlakozzon másik épülethez. Egy 45 négyzetméteres társasházi lakás nem önálló épület, ezért rá a kivétel nem alkalmazható. A méret önmagában nem mentesít.
(Forrás: Nemzeti Jogszabálytár, 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, 2026. november.)
| Eset | Kell tanúsítvány? | Hivatkozás |
|---|---|---|
| Új épület építése | Igen | 1. § (3) bekezdés a) pont |
| Eladás ellenérték fejében | Igen | 1. § (3) bekezdés b) pont |
| Bérbeadás | Igen | 1. § (3) bekezdés b) pont |
| Önálló épület 50 m² alatt | Nem | 1. § (2) bekezdés a) pont |
| Lakhatás vagy pihenés, évente négy hónapnál rövidebb használat | Nem | 1. § (2) bekezdés b) pont |
| Hitéleti célú épület | Nem | 1. § (2) bekezdés d) pont |
| Műemlék vagy helyi védettségű épület | Igen, nem kivétel | 1. § (2) bekezdés |
Mi történik, ha közben megváltozik a követelmény?
A 8. § (2) bekezdés szerint, ha a tanúsítvány hatálya alatt megváltozik a követelményérték vagy a besorolás módszere, a korábban kiállított tanúsítvány ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén a változást követő 60. napig használható fel. E célból a hatvanadik nap után új tanúsítvány kell, akkor is, ha az öt évből még van hátra.
Ez nem elméleti kockázat. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet 2023. november 1-jétől a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet váltotta fel. A Magyar Építész Kamara jogszabálygyűjteménye a TNM rendeletet hatálytalanként, az ÉKM rendeletet hatályosként tartja nyilván. A besorolás módszere tehát a közelmúltban megváltozott.
A gyakorlati következmény egyszerű. Egy régebbi tanúsítvány osztálybesorolása nem hasonlítható össze közvetlenül egy maival, és egy ügylet előtt érdemes megnézni, melyik rendszerben készült a meglévő papír. Ugyanez a magyarázata annak, hogy a KSH a saját becslésében külön átszámolta a régi és az új rendszer szerinti értékeket. (Forrás: Magyar Építész Kamara, Szakmagyakorlás jogszabályok, 2026. november.)
Ki állíthatja ki az energetikai tanúsítványt?
A 176/2008. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése nem maga sorolja fel a feltételeket, hanem továbbutal: tanúsítói tevékenységet a magyar építészetről szóló törvényben és az építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni. A jogosultságot tehát a kamarai névjegyzék igazolja, nem a megrendelő bizalma.
A hivatkozott két jogszabály ma a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. A Magyar Építész Kamara jogszabálygyűjteménye mindkettőt hatályosként tartja nyilván.
Ugyanez a gyűjtemény rögzíti, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény hatálytalan: 2024. szeptember 30-ig volt hatályos, és előírásai a 2023. évi C. törvénybe épültek be. Aki ma olyan tájékoztatót olvas, amely az 1997-es törvényre hivatkozik mint hatályos jogszabályra, elavult anyagot olvas.
A jogosultság ellenőrzése ugyanaz a lépés, mint a tervezőnél: a kamarai névjegyzékben kell megnézni a nevet és a jogosultsági számot, mielőtt a megbízás elindul. (Forrás: Magyar Építész Kamara, Szakmagyakorlás jogszabályok, 2026. november.)
Hol tart a magyar lakásállomány energetikailag?
A KSH 2025. november 14-én közzétett becslése szerint egy átlagos magyar lakás fajlagos energiaigénye 285 kWh/m² évente, a 2022-es állapotra, az új ÉKM-rendszerre átszámítva. A családi házak átlaga 335, a társasházi lakásoké 200 kWh/m². A KSH külön azt is megállapítja, hogy a családi házak energiaigénye 65 százalékkal magasabb a társasházi lakásokénál.
A besorolás eloszlása mutatja meg, mi a tanúsítvány tétje. Az új skálán a lakások 8,1 százaléka esik az A-C osztályba, és 28 százaléka az I osztályba.
A KSH külön kiemeli, hogy mintegy 270 ezer, az 1980-as és 1990-es években épült lakás energiaigénye 310 kWh/m² fölötti, tehát H vagy annál rosszabb osztályba sorolható. A 2015 után átadott társasházi lakások átlaga ezzel szemben 115 kWh/m². A járásonként becsült átlag 174 és 411 kWh/m² között szóródik.
A becslés a 2022-es népszámlálás teljes lakásállományára készült, a Lechner Tudásközpont tanúsítványaival összekapcsolva. A KSH maga jelzi a korlátját: a népszámlálási változók egy konkrét lakás energetikai jellemzőinek megállapítására önmagukban nem alkalmasak, az eredmény valószínűsített érték, nem tanúsítvány. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, A magyar lakásállomány primerenergia-igényének becslése, 2025. november.)
| Épülettípus | Átlagos energiaigény (kWh/m², 2022) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Teljes lakásállomány | 285 | Új ÉKM-rendszerre átszámítva |
| Családi ház | 335 | A KSH szerint 65 százalékkal magasabb a társasházi lakásokénál |
| Társasházi lakás | 200 | Országos átlag |
| Panellakás | 146 | A tömeges panelépítés korszakában mintegy 560 ezer épült |
| 2015 után átadott társasházi lakás | 115 | A legkedvezőbb kohorsz |
| 1980-as, 1990-es évek lakásállománya | 310 fölött | Mintegy 270 ezer lakás, H vagy rosszabb osztály |
Mi változik az uniós szabályozás miatt?
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az átdolgozott épületenergetikai irányelv 2024. május 28-án lépett hatályba, az általános átültetési határidő pedig 2026. május 29. volt. Az irányelv megerősíti a tanúsítványokat: közös sablont és az energetikai osztályokra közös kritériumokat ír elő, a tanúsítványokat pedig digitálissá teszi.
Két dátum a lakossági tervezés szempontjából is érdemi. Az új épületek életciklus szerinti globális felmelegedési potenciálját 2028 januárjától az 1000 négyzetméternél nagyobb új épületeknél, 2030 januárjától pedig minden új épületnél fel kell tüntetni. Az irányelv emellett a nulla kibocsátású épületet teszi az új épületek új alapkövetelményévé.
Ez a szakasz az uniós szabályozás irányát mutatja be, nem a magyar átültetés részleteit, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A hatályos magyar rendelet 11. § (3) bekezdése jelenleg a 2002/91/EK, a 2006/32/EK, a 2010/31/EU és az (EU) 2018/844 irányelvet nevezi meg, a 2024-es átdolgozást nem. Új épület tervezésekor ma a hatályos magyar követelmények számítanak, amelyeket külön cikkben vettünk végig: milyen energetikai követelmény vonatkozik új házra. (Forrás: Európai Bizottság, Energy Performance of Buildings Directive, 2026. november.)
Mikor elég a tanúsító, és mikor kell tervező?
Ha a cél egy eladás vagy egy bérbeadás lezárása, akkor energetikai tanúsító kell, nem építész stúdió. A tanúsítvány önálló, gyors szakmai munka, és erre az atelierR design studio megbízása aránytalan lenne. Tervezőre akkor van szükség, ha a kérdés nem a dokumentum, hanem maga az épület: új építésnél, bővítésnél vagy mély felújításnál.
A határ ott húzódik, ahol a besorolás megváltoztatása a cél. Egy meglévő ingatlan osztályát nem a tanúsítvány javítja, hanem a szerkezet, a nyílászárók és a gépészet.
Az atelierR design studio hat szolgáltatási vonalon dolgozik: építészeti tervezés, belsőépítészet, engedélyezési tervek, kiviteli tervek, családi ház tervezés és passzívház tervezés. A stúdió az engedélyezési tervtől a kiviteli terven át a tervezői művezetésig viszi a projektet, így az energetikai számítás nem külön szálon fut, hanem a tervezési döntésekkel együtt.
Ha új ház vagy mély felújítás előtt áll, egy rövid konzultáció a saját telkéről, lakásáról vagy meglévő épületéről megmutatja, hol tart most a besorolás, és melyik beavatkozás mozdítja a legtöbbet.
GYIK
Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány 2026-ban?
Öt évig. A 176/2008. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a tanúsítvány öt évig hatályos. A tízéves adat a rendelet egy korábbi időállapotából származik.
Honnan ered a tízéves adat?
A 9. § (3) bekezdés szerint a tanúsító az átadástól számított tíz évig megőrzi a tanúsítványt és a számítást. Ez a tanúsító kötelezettsége, nem az okirat hatálya.
Kell tanúsítvány lakás bérbeadásához?
A rendelet 1. § (3) bekezdése a bérbeadást is a tanúsításhoz kötött esetek közé sorolja. Kivételt az 1. § (2) bekezdés felsorolása jelent.
Kell tanúsítvány műemlék épülethez?
Igen. Az 1. § (2) bekezdés kivételei között nem szerepel a műemléki vagy a helyi védettség.
Ki rendeli meg a tanúsítványt új háznál?
Az építtető. A 3. § (2) bekezdés szerint az építtető gondoskodik róla, a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően.
Mi történik, ha közben változik a jogszabály?
A 8. § (2) bekezdés szerint a követelményérték vagy a besorolási módszer változása után a korábbi tanúsítvány eladáshoz vagy bérbeadáshoz a változást követő 60. napig használható fel.
Összefoglalás
- A tanúsítvány a hatályos szöveg szerint öt évig hatályos, nem tíz évig. A tízéves adat a 2020. augusztusi időállapotból maradt fenn.
- A 9. § (3) bekezdés tíz éve a tanúsító iratmegőrzési kötelezettsége, nem az okirat hatálya.
- Tanúsítvány új épületnél, ellenérték fejében történő tulajdon-átruházásnál és bérbeadásnál kell, hat nevesített kivétellel.
- A műemlék nem kivétel. Az 50 négyzetméteres határ csak önálló, másik épülethez nem csatlakozó épületre vonatkozik.
- Követelmény- vagy módszerváltozás után a korábbi tanúsítvány eladáshoz vagy bérbeadáshoz a változást követő 60. napig használható fel.
- A KSH 2025 novemberi becslése szerint az átlagos magyar lakás 285 kWh/m² évente, és a lakások 8,1 százaléka esik az A-C osztályba.
- Eladáshoz tanúsító kell. Tervező akkor, ha a besorolást magát kell megmozdítani.
Ha konkrét épületről van szó, egy rövid konzultáció gyorsabban visz közelebb a döntéshez, mint egy újabb cikk.


