Mi a kivitelezési szerződés, és ki viseli a tervhiba kockázatát?
A kivitelezési szerződés az építtető és a vállalkozó kivitelező megállapodása az építési munka elvégzéséről. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése a szerződéskötés után a kivitelezőre telepíti annak következményét, ha a kivitelezési dokumentáció olyan hiányosságából adódik a hiba, amelyet a tőle elvárható szakmai gondossággal észlelnie kellett volna, de a szerződéskötés előtt nem jelzett.
Ez a szabály az aláírás pillanatát teszi döntővé. Aki hiányos dokumentációra ad ajánlatot és nem jelzi a hiányt, utóbb nehezebben hivatkozik rá. Érdemes ezért rögzíteni, mi került át és milyen részletezettséggel.
A szerződéses lánc hosszabb lehet. Az építtető a fővállalkozóval szerződik, a fővállalkozó alvállalkozókkal. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. §-a az alvállalkozó kivitelezőt úgy határozza meg, mint "a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező". Az építtetőnek jogi kapcsolata csak a saját szerződő partnerével van.
Ez nem azonos a tervezési szerződéssel, amely a tervezővel jön létre. A tervezési szerződésről külön cikkben vettük végig, mit kell rögzíteni benne.
Mely húsz tartalmi elemet írja elő a jogszabály?
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése húsz pontban, a) ponttól t) pontig sorolja fel, mit kell a kivitelezési szerződésnek tartalmaznia. Ide tartozik az elszámolás módja, a teljesítésigazolás kiadójának megnevezése, és a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás kötvényszáma vagy nyilatkozat arról, hogy a fedezet a munkaterület átadásakor meglesz.
A húsz pont négy blokkra bontható. Érdemes ebben a sorrendben átolvasni a kapott tervezetet: a hiányok rendszerint a harmadik és a negyedik blokkban vannak.
| Szerződési blokk | Mit ír elő a rendelet |
|---|---|
| Felek azonosítása | a felek adatai, adószáma, fizetési számlája és képviselője, a kivitelező nyilvántartási száma, az e-napló használata esetén a naplóügyfél-jel, és a kivitelező által adott szerződésszám |
| A munka tárgya | a munka pontos leírása, a helyszín címe és helyrajzi száma, a mennyiségi és minőségi jellemzők, a teljesítési szakaszok és határidők, a dokumentáció átadása, az építésszervezési munkarész |
| Pénzügyi feltételek | a vállalkozói díj, az elszámolás formája és módja, a fizetés módja és határideje, az előleg, az árazatlan kiírásra hivatkozás, a többletmunka és a pótmunka elszámolása, a biztosíték és a tartalékkeret, ha kikötötték |
| Felelősség és lezárás | annak rögzítése, ha az építtető nem járul hozzá alvállalkozó igénybevételéhez, a hulladék elszállítása, a teljesítésigazolás kiadójának megnevezése, az építtető fedezetnyilatkozata, a békéltetés kikötése, a felelősségbiztosítás kötvényszáma és a biztosító adatai, vagy nyilatkozat a fedezetről |
Forrás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés, Nemzeti Jogszabálytár, 2026. április 1-jei időállapot.
Két melléklet is kötelező lehet. A 3. § (2a) bekezdés szerint, ha az építtető nem kizárólagos tulajdonos, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tulajdonosi nyilatkozat kell a munkaterület átadásának tudomásulvételéről. A 3. § (2b) bekezdés szerint a felelősségbiztosítási kötvény melléklet, ha a szerződéskötéskor rendelkezésre áll.
Ez a cikk általános tájékoztatás a hatályos szabályozásról, nem egyedi jogi tanácsadás. Egy konkrét szerződés megítéléséhez a teljes dokumentáció kell.
Hogyan ellenőrizzük a kivitelező nyilvántartását aláírás előtt?
A vállalkozó kivitelezői tevékenységet be kell jelenteni, a nyilvántartást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti, és a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvántartási számot ad ki. Ez a szám a szerződés kötelező eleme. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, és a Kamarai Nyilvántartó Rendszerben tevékenységi körre szűrve kereshetők.
Két dolgot kell megnézni: szerepel-e a cég a nyilvántartásban, és beletartozik-e a vállalt munka a nyilvántartott tevékenységi körébe. Az Építésügyi portál szerint, ha a kivitelező nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a vállalt munka nem a nyilvántartott tevékenységi körébe tartozik, akkor "a kivitelező nem a jogszabályoknak megfelelően jár el, vállal munkát".
A keresés a Kamarai Nyilvántartó Rendszerben végezhető el, amely az Építésügyi portál oldaláról érhető el, és tevékenységi körre, valamint aktív és felfüggesztett kivitelezőkre szűrhető. A nyilvántartás tartalmazza a tevékenységi köröket, a szakmunkások számát és a felelős műszaki vezetők számát. A bejelentett adatok hitelességéért az Építésügyi portál szerint maga a kivitelező felel, ezért a nyilvántartás kiindulópont, nem referencia.
A portál a kivitelezés megkezdésének további feltételeit is felsorolja: fedezet a munkára, megfelelő jogosultságú felelős műszaki vezető, a munkaterületen rendelkezésre álló dokumentáció, megnyitott e-napló, kötelező felelősségbiztosítás.
Átalányár vagy tételes elszámolás: melyiket rögzítsük?
A rendelet nem írja elő, melyik elszámolási formát kell választani, csak azt, hogy a vállalkozói díj mellett az elszámolás formáját és módját, a fizetés módját és határidejét rögzíteni kell. A választás a dokumentáció készültségén múlik. Átalányárhoz teljes, árazatlan tételes költségvetési kiírás kell, tételes elszámoláshoz egységárjegyzék és folyamatos mennyiségi felmérés.
| Szempont | Átalányár | Tételes elszámolás |
|---|---|---|
| Mit fizet az építtető | rögzített összeget a szerződéses tartalomra | az elvégzett mennyiséget egységáron |
| Mi kell hozzá | teljes dokumentáció és árazatlan kiírás | egységárjegyzék és mennyiségi felmérés |
| Ki viseli a mennyiségi kockázatot | a kivitelező | az építtető |
| Hol keletkezik a vita | mi volt benne a kiírásban | a felmért mennyiségen |
| Mikor célszerű | új építésnél, kidolgozott tervvel | felújításnál, bontás utáni mennyiséggel |
Forrás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §, Nemzeti Jogszabálytár, 2026. április 1-jei időállapot.
Az átalányár nem véd az áremelkedés ellen, csak áttolja a kockázatot. A Központi Statisztikai Hivatal 18.2.1.7. táblája szerint 2026 második negyedévében az építési költség indexe 108,3 százalék volt az előző év azonos időszakához mérve, ezen belül a munkaerőköltségé 110,4, az anyagköltségé 107,8 százalék (Forrás: KSH, 2026. szeptember.). Egy tizenkét hónapos építkezésnél ez nem elhanyagolható, ezért érdemes megnevezni, mi történik, ha a munka a tervezett ütemtől elcsúszik.
A 3. § (5) bekezdés szerint a vállalkozói díjnak fedeznie kell a közvetlen költségeket és a fedezetet, a 3. § (6) bekezdés pedig akkor minősít aránytalanul alacsonynak egy ajánlatot, ha a kivitelező rezsióradíja a miniszteri rendeletben meghatározott minimum alatt van. Ha egy ár látványosan kilóg lefelé, az első kérdés az, melyik tétel hiányzik belőle.
Hogyan kezeljük a többletmunkát és a pótmunkát?
A rendelet 3. § (2) bekezdés j) pontja előírja, hogy a szerződés rendezze a többletmunka és a pótmunka elszámolását. Az Építésügyi portál szerint a többletmunka és a pótmunka műszaki szükségességét az elektronikus építési naplóban kell közölni az építtetővel. A szóban jelzett és utólag számlázott tétel tehát nem felel meg a szabályozásnak.
A vita a gyakorlatban nem a munka szükségességéről szól, hanem arról, hogy a tétel benne volt-e az árazatlan kiírásban. Minél hiányosabb a kiírás, annál több tétel kerül a határra.
Három dolgot érdemes rögzíteni: mekkora a tartalékkeret és ki dönt a felhasználásáról, milyen formában és határidővel kell az áreltérést bejelenteni, és hogy a jóváhagyás nélkül elvégzett munka elszámolható-e.
Az e-napló itt nem teher, hanem bizonyíték. Az eltakarásra kerülő szerkezetek adatait is ebben kell rögzíteni.
Ki adja ki a teljesítésigazolást?
A rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontja szerint a szerződésben meg kell nevezni "fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető" személyét. A megnevezés nem opcionális, hanem kötelező tartalmi elem.
Ha a szerződés nem nevezi meg a kiadót, a számla mögött nincs független megerősítés a leszámlázott készültségről.
A műszaki ellenőr nem azonos a tervezővel. A tervezői művezetés arról szól, hogy a tervező a helyszínen követi a megvalósulást, nem arról, hogy a teljesítést igazolja. A két szerepkör határát külön cikkben vettük végig.
Milyen melléklet nélkül nem érdemes aláírni?
A rendelet 3. § (2) bekezdés i) pontja az árazatlan tételes költségvetési kiírásra való hivatkozást írja elő ott, ahol ilyen kiírás kötelező. Enélkül az ajánlatok nem hasonlíthatók össze, mert nem ugyanarra a tartalomra szólnak. Az Építésügyi portál szerint a kivitelezés feltétele az is, hogy a kivitelezési dokumentáció a munkaterületen rendelkezésre álljon.
Az árazatlan kiírás tételes lista mennyiségekkel, árak nélkül. Minden ajánlattevő ugyanazt a listát árazza be, így az összegek összevethetők. Enélkül három ajánlat három tartalomra szól, és a legolcsóbb a legszűkebb.
A kiírás a kivitelezési dokumentációból készül. Hogy ez milyen munkarészekből áll, a kiviteli tervről szóló cikkben vettük végig, a szolgáltatás tartalma pedig a kiviteli tervek oldalán olvasható.
Az atelierR design studio ezt a két munkarészt együtt adja át, mert az ajánlatok összehasonlíthatósága a kiírás bontásán múlik. A stúdió belsőépítészeti munkája kiterjed az alaprajzi átalakításra és a falbontásra is, ami tartószerkezeti egyeztetést igényel. Az építést partner kivitelezők végzik.
Egy valós korlát: bontás nélküli belsőépítészeti munkánál a teljes tételes kiírás gyakran több a kelleténél. Ilyenkor egy egységárjegyzék és tárgylista is elég.
Mit érdemes rögzíteni azon túl, amit a jogszabály előír?
A húsz kötelező pont a vitás kérdések egy részét nyitva hagyja. A szerződésbe való még az ármódosítás szabálya, a munkaterület átadásának és visszavételének módja, a jótállás kezdete, a garanciális visszatartás mértéke, és annak rögzítése, mely hatósági bejelentéseket teljesíti a kivitelező és milyen határidővel.
Egy konkrét határidő: az Építésügyi portál szerint 2025. október 1-jétől az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött munkánál az alapozás elkészültét három napon belül az e-naplón keresztül be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak. A felelős megnevezése ezért a szerződésbe való.
További pontok, amelyek rendszerint hiányoznak a kapott tervezetből:
- A munkaterület átadásának és visszavételének jegyzőkönyvezése, a közműórák állásával.
- A jótállás kezdete: a műszaki átadás-átvétel vagy a használatbavétel napja.
- A felelős műszaki vezető megnevezése és cseréjének feltételei.
- A tartalékkeret mértéke, mert a rendelet ezt csak kikötés esetére rendeli szabályozni.
Ezek néhány oldallal hosszabbítják a szerződést, és a vitás helyzetek nagy részét eldöntik.
GYIK
Elég-e szóban megállapodni a kivitelezővel?
A rendelet 3. §-a a szerződés tartalmát szabályozza, és húsz kötelező elemet sorol fel, amelyek a gyakorlatban írásbeli szerződést feltételeznek. A forma kérdésében a 3. § (4) bekezdés a Ptk. vállalkozási szabályaira utal.
Mi történik, ha a kivitelező nem szerepel a nyilvántartásban?
Az Építésügyi portál szerint ilyenkor a kivitelező nem a jogszabályoknak megfelelően vállal munkát, és a bejelentés elmulasztása bírsággal járhat. Az építtető oldalán a szerződés kötelező eleme, a nyilvántartási szám hiányzik.
Ki nyitja meg az elektronikus építési naplót?
Az Építésügyi portál szerint a vállalkozó kivitelező köteles megnyitni, és fővállalkozóként ő vezeti.
Elég-e a kivitelező saját szerződésmintája?
Kiindulásnak igen, de a húsz kötelező elemet tételesen érdemes végigellenőrizni rajta. A minták a kivitelező kockázatát kezelik, és az elszámolási pontok a leggyakrabban hiányosak.
Mikor kell felelős műszaki vezető?
Az Építésügyi portál szerint a kivitelező csak olyan munkát vállalhat, amelyhez megfelelő jogosultságú felelős műszaki vezetője van. Kivétel az a munka, amely jogszabály szerint kivitelezési dokumentáció nélkül is végezhető, és amelyhez megfelelő szakirányú szakképesítésű szakmunkás áll rendelkezésre.
Összefoglalás
- A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése húsz pontban, a) ponttól t) pontig határozza meg a kivitelezési szerződés tartalmát.
- A 3. § (1) bekezdés a kivitelezőre telepíti a dokumentációs hiányosság következményét, ha azt a tőle elvárható gondossággal észlelnie kellett volna.
- A nyilvántartási szám kötelező elem. Aláírás előtt azt is nézzük meg, a vállalt munka beletartozik-e a nyilvántartott tevékenységi körbe.
- Az átalányár és a tételes elszámolás között a dokumentáció készültsége dönt, nem az ár.
- A KSH 18.2.1.7. táblája szerint 2026 második negyedévében az építési költség indexe 108,3 százalék volt egy év alatt, ezért az ármódosítás szabálya külön kikötést érdemel.
- A teljesítésigazolás kiadóját meg kell nevezni: fővállalkozói szerződésnél az építési műszaki ellenőrt, alvállalkozóinál a felelős műszaki vezetőt.
- A kötelező felelősségbiztosításról a kötvényszám és a biztosító adatai, vagy a fedezetről szóló nyilatkozat kell. A kötvény melléklet, ha a szerződéskötéskor rendelkezésre áll.
Ez a cikk a hatályos szabályozást ismerteti, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.
Ha most tart a kivitelezői ajánlatok összehasonlításánál, egy rövid konzultáción átvesszük a dokumentáció készültségét és azt, mely pontokat érdemes a szerződésben rögzíteni. Az atelierR design studio a kapcsolati oldalon érhető el.


