Útmutató

Kivitelezési szerződés: mi kötelező benne 2026-ban?

2026. november 19.•11 perc olvasás
Kivitelezési szerződés: mi kötelező benne 2026-ban?

Mi a kivitelezési szerződés, és ki viseli a tervhiba kockázatát?

A kivitelezési szerződés az építtető és a vállalkozó kivitelező megállapodása az építési munka elvégzéséről. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése a szerződéskötés után a kivitelezőre telepíti annak következményét, ha a kivitelezési dokumentáció olyan hiányosságából adódik a hiba, amelyet a tőle elvárható szakmai gondossággal észlelnie kellett volna, de a szerződéskötés előtt nem jelzett.

Ez a szabály az aláírás pillanatát teszi döntővé. Aki hiányos dokumentációra ad ajánlatot és nem jelzi a hiányt, utóbb nehezebben hivatkozik rá. Érdemes ezért rögzíteni, mi került át és milyen részletezettséggel.

A szerződéses lánc hosszabb lehet. Az építtető a fővállalkozóval szerződik, a fővállalkozó alvállalkozókkal. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. §-a az alvállalkozó kivitelezőt úgy határozza meg, mint "a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező". Az építtetőnek jogi kapcsolata csak a saját szerződő partnerével van.

Ez nem azonos a tervezési szerződéssel, amely a tervezővel jön létre. A tervezési szerződésről külön cikkben vettük végig, mit kell rögzíteni benne.

Mely húsz tartalmi elemet írja elő a jogszabály?

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése húsz pontban, a) ponttól t) pontig sorolja fel, mit kell a kivitelezési szerződésnek tartalmaznia. Ide tartozik az elszámolás módja, a teljesítésigazolás kiadójának megnevezése, és a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás kötvényszáma vagy nyilatkozat arról, hogy a fedezet a munkaterület átadásakor meglesz.

A húsz pont négy blokkra bontható. Érdemes ebben a sorrendben átolvasni a kapott tervezetet: a hiányok rendszerint a harmadik és a negyedik blokkban vannak.

Szerződési blokkMit ír elő a rendelet
Felek azonosításaa felek adatai, adószáma, fizetési számlája és képviselője, a kivitelező nyilvántartási száma, az e-napló használata esetén a naplóügyfél-jel, és a kivitelező által adott szerződésszám
A munka tárgyaa munka pontos leírása, a helyszín címe és helyrajzi száma, a mennyiségi és minőségi jellemzők, a teljesítési szakaszok és határidők, a dokumentáció átadása, az építésszervezési munkarész
Pénzügyi feltételeka vállalkozói díj, az elszámolás formája és módja, a fizetés módja és határideje, az előleg, az árazatlan kiírásra hivatkozás, a többletmunka és a pótmunka elszámolása, a biztosíték és a tartalékkeret, ha kikötötték
Felelősség és lezárásannak rögzítése, ha az építtető nem járul hozzá alvállalkozó igénybevételéhez, a hulladék elszállítása, a teljesítésigazolás kiadójának megnevezése, az építtető fedezetnyilatkozata, a békéltetés kikötése, a felelősségbiztosítás kötvényszáma és a biztosító adatai, vagy nyilatkozat a fedezetről

Forrás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés, Nemzeti Jogszabálytár, 2026. április 1-jei időállapot.

Két melléklet is kötelező lehet. A 3. § (2a) bekezdés szerint, ha az építtető nem kizárólagos tulajdonos, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tulajdonosi nyilatkozat kell a munkaterület átadásának tudomásulvételéről. A 3. § (2b) bekezdés szerint a felelősségbiztosítási kötvény melléklet, ha a szerződéskötéskor rendelkezésre áll.

Ez a cikk általános tájékoztatás a hatályos szabályozásról, nem egyedi jogi tanácsadás. Egy konkrét szerződés megítéléséhez a teljes dokumentáció kell.

Hogyan ellenőrizzük a kivitelező nyilvántartását aláírás előtt?

A vállalkozó kivitelezői tevékenységet be kell jelenteni, a nyilvántartást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti, és a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvántartási számot ad ki. Ez a szám a szerződés kötelező eleme. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, és a Kamarai Nyilvántartó Rendszerben tevékenységi körre szűrve kereshetők.

Két dolgot kell megnézni: szerepel-e a cég a nyilvántartásban, és beletartozik-e a vállalt munka a nyilvántartott tevékenységi körébe. Az Építésügyi portál szerint, ha a kivitelező nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a vállalt munka nem a nyilvántartott tevékenységi körébe tartozik, akkor "a kivitelező nem a jogszabályoknak megfelelően jár el, vállal munkát".

A keresés a Kamarai Nyilvántartó Rendszerben végezhető el, amely az Építésügyi portál oldaláról érhető el, és tevékenységi körre, valamint aktív és felfüggesztett kivitelezőkre szűrhető. A nyilvántartás tartalmazza a tevékenységi köröket, a szakmunkások számát és a felelős műszaki vezetők számát. A bejelentett adatok hitelességéért az Építésügyi portál szerint maga a kivitelező felel, ezért a nyilvántartás kiindulópont, nem referencia.

A portál a kivitelezés megkezdésének további feltételeit is felsorolja: fedezet a munkára, megfelelő jogosultságú felelős műszaki vezető, a munkaterületen rendelkezésre álló dokumentáció, megnyitott e-napló, kötelező felelősségbiztosítás.

Átalányár vagy tételes elszámolás: melyiket rögzítsük?

A rendelet nem írja elő, melyik elszámolási formát kell választani, csak azt, hogy a vállalkozói díj mellett az elszámolás formáját és módját, a fizetés módját és határidejét rögzíteni kell. A választás a dokumentáció készültségén múlik. Átalányárhoz teljes, árazatlan tételes költségvetési kiírás kell, tételes elszámoláshoz egységárjegyzék és folyamatos mennyiségi felmérés.

SzempontÁtalányárTételes elszámolás
Mit fizet az építtetőrögzített összeget a szerződéses tartalomraaz elvégzett mennyiséget egységáron
Mi kell hozzáteljes dokumentáció és árazatlan kiírásegységárjegyzék és mennyiségi felmérés
Ki viseli a mennyiségi kockázatota kivitelezőaz építtető
Hol keletkezik a vitami volt benne a kiírásbana felmért mennyiségen
Mikor célszerűúj építésnél, kidolgozott tervvelfelújításnál, bontás utáni mennyiséggel

Forrás: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §, Nemzeti Jogszabálytár, 2026. április 1-jei időállapot.

Az átalányár nem véd az áremelkedés ellen, csak áttolja a kockázatot. A Központi Statisztikai Hivatal 18.2.1.7. táblája szerint 2026 második negyedévében az építési költség indexe 108,3 százalék volt az előző év azonos időszakához mérve, ezen belül a munkaerőköltségé 110,4, az anyagköltségé 107,8 százalék (Forrás: KSH, 2026. szeptember.). Egy tizenkét hónapos építkezésnél ez nem elhanyagolható, ezért érdemes megnevezni, mi történik, ha a munka a tervezett ütemtől elcsúszik.

A 3. § (5) bekezdés szerint a vállalkozói díjnak fedeznie kell a közvetlen költségeket és a fedezetet, a 3. § (6) bekezdés pedig akkor minősít aránytalanul alacsonynak egy ajánlatot, ha a kivitelező rezsióradíja a miniszteri rendeletben meghatározott minimum alatt van. Ha egy ár látványosan kilóg lefelé, az első kérdés az, melyik tétel hiányzik belőle.

Hogyan kezeljük a többletmunkát és a pótmunkát?

A rendelet 3. § (2) bekezdés j) pontja előírja, hogy a szerződés rendezze a többletmunka és a pótmunka elszámolását. Az Építésügyi portál szerint a többletmunka és a pótmunka műszaki szükségességét az elektronikus építési naplóban kell közölni az építtetővel. A szóban jelzett és utólag számlázott tétel tehát nem felel meg a szabályozásnak.

A vita a gyakorlatban nem a munka szükségességéről szól, hanem arról, hogy a tétel benne volt-e az árazatlan kiírásban. Minél hiányosabb a kiírás, annál több tétel kerül a határra.

Három dolgot érdemes rögzíteni: mekkora a tartalékkeret és ki dönt a felhasználásáról, milyen formában és határidővel kell az áreltérést bejelenteni, és hogy a jóváhagyás nélkül elvégzett munka elszámolható-e.

Az e-napló itt nem teher, hanem bizonyíték. Az eltakarásra kerülő szerkezetek adatait is ebben kell rögzíteni.

Ki adja ki a teljesítésigazolást?

A rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontja szerint a szerződésben meg kell nevezni "fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető" személyét. A megnevezés nem opcionális, hanem kötelező tartalmi elem.

Ha a szerződés nem nevezi meg a kiadót, a számla mögött nincs független megerősítés a leszámlázott készültségről.

A műszaki ellenőr nem azonos a tervezővel. A tervezői művezetés arról szól, hogy a tervező a helyszínen követi a megvalósulást, nem arról, hogy a teljesítést igazolja. A két szerepkör határát külön cikkben vettük végig.

Milyen melléklet nélkül nem érdemes aláírni?

A rendelet 3. § (2) bekezdés i) pontja az árazatlan tételes költségvetési kiírásra való hivatkozást írja elő ott, ahol ilyen kiírás kötelező. Enélkül az ajánlatok nem hasonlíthatók össze, mert nem ugyanarra a tartalomra szólnak. Az Építésügyi portál szerint a kivitelezés feltétele az is, hogy a kivitelezési dokumentáció a munkaterületen rendelkezésre álljon.

Az árazatlan kiírás tételes lista mennyiségekkel, árak nélkül. Minden ajánlattevő ugyanazt a listát árazza be, így az összegek összevethetők. Enélkül három ajánlat három tartalomra szól, és a legolcsóbb a legszűkebb.

A kiírás a kivitelezési dokumentációból készül. Hogy ez milyen munkarészekből áll, a kiviteli tervről szóló cikkben vettük végig, a szolgáltatás tartalma pedig a kiviteli tervek oldalán olvasható.

Az atelierR design studio ezt a két munkarészt együtt adja át, mert az ajánlatok összehasonlíthatósága a kiírás bontásán múlik. A stúdió belsőépítészeti munkája kiterjed az alaprajzi átalakításra és a falbontásra is, ami tartószerkezeti egyeztetést igényel. Az építést partner kivitelezők végzik.

Egy valós korlát: bontás nélküli belsőépítészeti munkánál a teljes tételes kiírás gyakran több a kelleténél. Ilyenkor egy egységárjegyzék és tárgylista is elég.

Mit érdemes rögzíteni azon túl, amit a jogszabály előír?

A húsz kötelező pont a vitás kérdések egy részét nyitva hagyja. A szerződésbe való még az ármódosítás szabálya, a munkaterület átadásának és visszavételének módja, a jótállás kezdete, a garanciális visszatartás mértéke, és annak rögzítése, mely hatósági bejelentéseket teljesíti a kivitelező és milyen határidővel.

Egy konkrét határidő: az Építésügyi portál szerint 2025. október 1-jétől az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött munkánál az alapozás elkészültét három napon belül az e-naplón keresztül be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak. A felelős megnevezése ezért a szerződésbe való.

További pontok, amelyek rendszerint hiányoznak a kapott tervezetből:

  • A munkaterület átadásának és visszavételének jegyzőkönyvezése, a közműórák állásával.
  • A jótállás kezdete: a műszaki átadás-átvétel vagy a használatbavétel napja.
  • A felelős műszaki vezető megnevezése és cseréjének feltételei.
  • A tartalékkeret mértéke, mert a rendelet ezt csak kikötés esetére rendeli szabályozni.

Ezek néhány oldallal hosszabbítják a szerződést, és a vitás helyzetek nagy részét eldöntik.

GYIK

Elég-e szóban megállapodni a kivitelezővel?

A rendelet 3. §-a a szerződés tartalmát szabályozza, és húsz kötelező elemet sorol fel, amelyek a gyakorlatban írásbeli szerződést feltételeznek. A forma kérdésében a 3. § (4) bekezdés a Ptk. vállalkozási szabályaira utal.

Mi történik, ha a kivitelező nem szerepel a nyilvántartásban?

Az Építésügyi portál szerint ilyenkor a kivitelező nem a jogszabályoknak megfelelően vállal munkát, és a bejelentés elmulasztása bírsággal járhat. Az építtető oldalán a szerződés kötelező eleme, a nyilvántartási szám hiányzik.

Ki nyitja meg az elektronikus építési naplót?

Az Építésügyi portál szerint a vállalkozó kivitelező köteles megnyitni, és fővállalkozóként ő vezeti.

Elég-e a kivitelező saját szerződésmintája?

Kiindulásnak igen, de a húsz kötelező elemet tételesen érdemes végigellenőrizni rajta. A minták a kivitelező kockázatát kezelik, és az elszámolási pontok a leggyakrabban hiányosak.

Mikor kell felelős műszaki vezető?

Az Építésügyi portál szerint a kivitelező csak olyan munkát vállalhat, amelyhez megfelelő jogosultságú felelős műszaki vezetője van. Kivétel az a munka, amely jogszabály szerint kivitelezési dokumentáció nélkül is végezhető, és amelyhez megfelelő szakirányú szakképesítésű szakmunkás áll rendelkezésre.

Összefoglalás

  • A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése húsz pontban, a) ponttól t) pontig határozza meg a kivitelezési szerződés tartalmát.
  • A 3. § (1) bekezdés a kivitelezőre telepíti a dokumentációs hiányosság következményét, ha azt a tőle elvárható gondossággal észlelnie kellett volna.
  • A nyilvántartási szám kötelező elem. Aláírás előtt azt is nézzük meg, a vállalt munka beletartozik-e a nyilvántartott tevékenységi körbe.
  • Az átalányár és a tételes elszámolás között a dokumentáció készültsége dönt, nem az ár.
  • A KSH 18.2.1.7. táblája szerint 2026 második negyedévében az építési költség indexe 108,3 százalék volt egy év alatt, ezért az ármódosítás szabálya külön kikötést érdemel.
  • A teljesítésigazolás kiadóját meg kell nevezni: fővállalkozói szerződésnél az építési műszaki ellenőrt, alvállalkozóinál a felelős műszaki vezetőt.
  • A kötelező felelősségbiztosításról a kötvényszám és a biztosító adatai, vagy a fedezetről szóló nyilatkozat kell. A kötvény melléklet, ha a szerződéskötéskor rendelkezésre áll.

Ez a cikk a hatályos szabályozást ismerteti, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.

Ha most tart a kivitelezői ajánlatok összehasonlításánál, egy rövid konzultáción átvesszük a dokumentáció készültségét és azt, mely pontokat érdemes a szerződésben rögzíteni. Az atelierR design studio a kapcsolati oldalon érhető el.

Tervezze meg velünk álmai otthonát!

Budapesti építész irodánk csapata készen áll az Ön projektjére. Írjon nekünk, és közösen megtaláljuk a legjobb megoldást – legyen szó családi házról, felújításról vagy belsőépítészetről.

15+ év építészi tapasztalat100+ projektPasszívház szakértők